宣命体 Szenmjótai

Az isz. 7. században kialakult írásmód, ami többnyire a japán szórendet követi, és ahol a főneveket, az igék és melléknevek szótövét kandzsival, a ragokat, partikulákat pedig manjóganával 万葉仮名 (szótagjelként használt kandzsi) írják. Kezdetben a manjóganákat is a kandzsikkal azonos méretben írták, de később kisebb méretben kezdték írni, mellyel a szöveg tagoltabbá vált.
Olyan szövegek esetében használták ezt az írásmódot, amelyeket felolvasásra szántak；ilyenek a szenmjók 宣命 (császári rendeletek) és a noritok 祝詞　(sintó imádság).A szenmjó legrégibb emlékei a „Soku Nihongi” （続日本紀）című történeti munkában találhatóak.

A Koreai-félszigeten alkalmazott ridu 吏読　（りと）　írásmód is hasonló, elképzelhető hogy az is hatott a szenmjótai kialakulására.


Példa
A 六月の晦の大祓　 című norito egy részlete

高天原爾神留坐、　皇親神漏岐、神漏美乃命以弖、　八百万神等乎　神集集賜比　神議議賜弖　我皇御孫之尊波　豊葦原乃水穂之国乎　安国止平久所知食止、事依奉岐。


爾：に
乃：の
弖：て
乎：を
比：ひ
波：は
止：と
久：く
岐：き

Olvasata:

高天原（たかまのはら）に神留（かむづま）り坐（ま）す　皇親神漏岐（すめむつかむろき）・神漏美（かむろみ）の命（みこと）以（も）ちて　八百万（やほよろづ）の神等（かむたち）を　神集（かむつどへ）に集賜（つどへたま）ひ　神議（かむはかり）に議賜（はかりたまひ）て　我が皇御孫（すめみま）之（の）尊（みこと）は　豊葦原（とよあしはら）の水穂（みづほ）の国を　安国（やすくに）と平（たひら）けく所知食（しろしめせ）と事依（ことよさ）し奉（まつり）き。



参考文献

大島正二著　2006年　『漢字伝来』　岩波新書
『日本文學辞典』　新潮社　㍼33年
小松茂美著　2006年　『かな　－その成立と変遷―』
『新日本文学史』文英堂　2000年