2009年8月13日木曜日

A szamurai szó etimológiája 「さむらい」の語源に就いて



A szamurai (magyarosan szamuráj) szó régi alakja "szaburafi" さぶらひ, ez a "szamorafu"  さもらふ igére vezethető vissza, melynek jelentése: (magas rangú személynek) szolgálni.
Az ebből képzett főnév a "szamorafi" さもらひ, aminek későbbi alakja "szaburafi"  さぶらひ illetve "szamurafi" さむらひ.
/A "fi" szótag kiejtése a 11. századtól szó közepén "wi" , ami aztán a 13. században "i"-re változott. Így az "i" hang jelölésére három kanát is használhattak: い・ひ・ゐ./

A "szamorafu" három elemre bontható:

sza-: prefixum
mora-: "védelmezni" ( = moru 守る)
-fu: szuffixum, folyamatosságot jelöl

Tehát a szó eredeti jelentése megvédeni, magas rangú személyre vigyázni. (és nem "szem-úr-raj” , ahogy valaki a neten írta :) )
A 16. században a "szaburafi" (szaburai) alak volt az elterjedtebb ("Vocabvlario da Lingoa de Iapam" saburai: fidalgo, homem honrado), de a "szamurafi" (szamurai) szóra is van már példa. Utóbbi a 18. század második felétől lett általános.


A szamurájok történetéről érdemes elolvasni Farkas Ildikó cikkét itt

参考文献

杉本つとむ著 2005年『語源海』東京書籍
金田一京助・金田一春彦 監修 ㍼45年 『明解古語辞典』 三省堂
山口明穂・鈴木英夫・坂梨隆三・月本雅幸 共著 2007年 『日本語の歴史』 東京大学出版社

"Vocabvlario da Lingoa de Iapam"

18 件のコメント:

  1. Nagyon jó. Tömör, frappáns, informatív. Köszönöm!

    返信削除
  2. Örülök, hogy tetszett!



    Azt a bizonyos japán TV- műsort sajnos még nem találtam meg...

    返信削除
  3. jó volt.
    én olvastam farkas ildikó cikkét,érdekes.

    返信削除
  4. Nekem a kyoto-kikötő és a koege-kő ege is tetszet...:)))

    返信削除
  5. Köszönöm a hozzászólást! カキコ有難う!

    "Nekem a kyoto-kikötő és a koege-kő ege is tetszet...:)))"

    Ezekről először hallok :)
    A nap-hon = Nippon is elég népszerű, kár hogy butaság :)

    Az igazság valami ilyesmi:

    1603-as (bővített kiadás: 1604) Japán-portugál szótár (Vocabvlario da Lingoa de Iapam 日葡辞書) :
    Iippon (ejtsd Dzsippon)
    Nifon
    Nippon

    Ezt mind a 日本 kandzsikkal írják le.
    Utánanéztem etimológiai szótárakban is,
    ①. 杉本つとむ著『語言海』

    A 8. század feléig a Jamato és Hinomoto (japán-portugál szótár: Finomoto) elnevezéseket használták, és ezeket a 日本 kandzsikkal írták. Ezt később sino-japán kiejtéssel kezdték olvasni:
    dzsippon, nicsihon (nitifon), nippon, nihon (nifon).


    ② 日本語源大辞典

    a, A kuszaka szót (kb "a hely, amit a nap beragyog ") kezdetben日下 -nak írták, majd a 下helyett 本 -t kezdtek írni.
    b, a Jamato (Japán önelnevezése) szó jelzője a japán versekben Hi-no-moto volt, ennek a sino-japán olvasata a Nippon, Nihon stb.

    ③ 現代国語辞典
    Japán önelnevezése kezdetben a Jamato és a Hi-no-moto volt, amit a 日本 kandzsikkal írtak. Ezt később sino-japánul olvasták ki, így jött létre a Nippon, majd később a Nihon olvasat. A Nippon elég keményen hangzik, ennek lágyabb, japános változata a Nihon.

    A Gakken-féle sino-japán írásjegy szótár szerint (漢和大字典) a 日 és a 本 kandzsik kiejtése a kínaiban a következőképp változott:

    日 niet – niĕt (rɪĕt)--rɪəɪ --- rï

    本 puən---puən----puən----pen

    Így a niĕt puən sino-japán kiejtése a nippon / nitifon, a rɪĕt puən –é pedig a dzsippon
    Vesd össze még: Zipangu (ʑiɁpǝnkwɔɁ)

    返信削除
  6. Ja én azt hittem innen nézted te is:

    http://maghar.gportal.hu/gindex.php?pg=22325384

    Van egy szép kis lista ("a teljesség igénye nélkül").

    :)

    返信削除
  7. Ez valami katasztrófa!
    Gratula a szerzőnek, hogy nem volt képes utánanézni a japán szavaknak 笑.
    Az meg különösen vicces, hogy kínai eredetű szavakat is felsorol (白鳥、京都、湖).

    返信削除
  8. No, most láttam csak Cey-Bert cikkét a MN-en.
    http://mn.mno.hu/portal/91896
    "A japánok a Nap országának – japánul Nihonnak –
    nevezik hazájukat, ami magyarul Naphont jelent (a „ni” napot, a „hon” pedig hont, eredetet, országot jelöl)."

    Kár, hogy a "ni" NEM jelent napot...A "hon" ország jelentését nem tudom honnan vette.
    Én ezt látom a kandzsiszótárban (漢字源):
    -vastag gyökér
    - eredet, kezdet
    - mezőgazdaság
    -igazi, eredeti
    -saját
    - könyv

    返信削除
    返信
    1. Nah azért adjuk meg nekik, hogy a 日 az viszont már tényleg napot jelet. A 本 mondjuk tényleg nem jelent hont / hazát magyarul, a 日本 szóban a történelmi ejtésből (hinomoto) is látszik, hogy forrás, eredet jelentésben szerepel.

      Szóval Japán a "Nap eredete", az a "Felkelő Nap országa". :D

      削除
    2. Persze, ezt nem is vitatom, azzal van a bajom, amikor mindenbe magyar szavakat magyaráznak bele :)

      削除
  9. 尻が青いの時、mikor először megtudtam az írásjegy (侍) jelentését - "szolgálni", meglepődtem rajta, valami "rettenthetetlen hős, aki a katanával kettévág"-nak jobban örültem volna. 笑

    返信削除
  10. Amikor utánanéztem az etimológiájának, én is valami hasonlót vártam kezdetben :)

    Dilettáns "nyelvészek" a szamuráj körül is ügyködnek néha, pár napja láttam, hogy valami szerencsétlen a magyar Szabó családnévvel meg a szabir szóval hozta kapcsolatba :)
    Gondoltam, hogy kijavítom, de akkor meg én lennék a hazaáruló szovjethabsburgtudjukkik ügynöke :)

    返信削除
  11. A さむらい/さぶらい szót a 士 - vel is írták, aminek etimológiája a 字通 szerint: élére állított harci fejsze (鉞). A 漢字の語源 szerint meg eredetileg egy péniszt ábrázol :) 

    A 侍 meg a régi japán はべり szó lejegyzésére is használatos.

    Kiegészítés a bejegyzéshez:

    A さぶらい tudomásom szerint 10. századi szövegekben, a さむらい pedig a 14.(?) században jelenik meg először. (日国)

    *古今〔905~914〕東歌・一〇九一「みさぶらひみかさと申せ宮木ののこの下露はあめにまされり〈みちのくうた〉」

    *古今〔905~914〕夏・一六一詞書「さぶらひにて、をのこどものさけたうべけるに」


    *曾我物語〔南北朝頃〕一・おなじく相撲の事「さむらひは、せいちひさく、力はよわけれども」

    *運歩色葉〔1548〕「侍 サムライ 士 サムライ」

    *天草本平家〔1592〕二・二「チョウビャウエノジョウト マウス samurai (サムライ)ガ マウシタワ」

    返信削除
  12. Igen, a 士 katonai elöljárót is jelenthetett. Már lassan kezdem sajnálni a szamurájokat, szolgák és farkak ködös múltjába vész etimológiájuk. 笑 

    Sajnos nehéz vitába kerekedni az önjelölt nyelvészekkel, történészekkel, a vége úgyis az lesz, amit írtál...

    返信削除
  13. "Már lassan kezdem sajnálni a szamurájokat, szolgák és farkak ködös múltjába vész etimológiájuk."

    Hahaha! Ez nagyon jó :)

    返信削除
  14. A ひ szótag olvasata minden létező forrás szerint "hi".

    返信削除
    返信
    1. Hm, kíváncsivá tettél.
      Sajnos most nincsenek elsődleges források a kezem ügyében, így csak nyelvtöri tankönyvekre tudok hagyatkozni, de *mindenhol azt írják, hogy a ハ行 esetében egy p→φ→h változás ment végbe.



      『日本国語大辞典』 デジタル版
      山口・鈴木・坂梨・月本 『日本語の歴史』東京大学出版会
      『日本語要説』ひつじ書房

      削除
    2. "a ハ行 esetében egy p→φ→h változás ment végbe."

      Pl 森博達 a 『日本書紀の謎を解く』(中公新書1999年、99.oldal) könyvében így rekonstruálja a nara-kori japán szótagokat:

      上代日本語推定音価一覧表

      ハ行 pa pi pɪ pu pe pəě po

      削除

注: コメントを投稿できるのは、このブログのメンバーだけです。