A taiwani kana-írás 臺灣語仮字

Taiwan a japán-kínai háborút (日清戦争) lezáró simonoszeki békét (1895) követően lett Japán része.
A nyelvi nehézségek leküzdése érdekében Taiwanon bevezették a japán nyelv oktatását, másrészt a Taiwanra áttelepült japánok számára a taiwani társalgási nyelv (閩南語、福建語、廈門語) elsajátítását segítendő, szótárakat, nyelvtankönyveket állítottak össze.
Ezek esetében a taiwani nyelv kiejtésének jelölésére a katakana szótagírást vezették be. Mivel a katakana az eredeti formájában nem volt erre alkalmas, így kénytelenek voltak különböző mellékjeleket kialakítani.
Ez a taiwani kana-írás több módosításon is átment、története 3 időszakra osztható:

1. 1895-1901 korai időszak

2. 1901-1931 a taiwani kana elterjedése

3. 1931-1945 kiforrott, végleges változat


A magánhangzók:

ア: a

イ: i

ウ: u, ɯ, ɨ

エ: e, E, ɛ

オ: o, ɔ

ヲ: o


A quanzhoui 泉州 dialektus számára két újabb magánhangzójelet alkottak:

y

ə

A japántól eltérő kiejtésű kanák:

フ: hu

ラ sor:　la ,li stb

シ: szi

ジ：dzi

チ: ci

Mellékjeles kanák:

ca
ti
tu
ce
co


A hehezet jelölése (出気音符号): ●

pl: カ．ア　（脚）

　　ツ．ヌ　（春）

　　ピ．ヌ　（品）

A zenei hangsúlyok jelölése（八声符号）:
　　　　　　　　　　　　　　
上平　(55)　∅　nazálisok esetében:

上声 (51)　　nazálisok esetében:


上去 (11)nazálisok esetében:

上入 (31)　nazálisok esetében:


下平 (13)　nazálisok esetében:

下去 (33)nazálisok esetében:


下入 (55)nazálisok esetében:




A szótagvégi mássalhangzók jelölése:

～ク　：~　k

～ッ ：~ t

～プ ： ~p

～ム：　~m

～ン, illetve később ～ヌ: ~n

～グ,illetve később ～ン： ~ng


Bár nincs kapcsolata a taiwani kanával,érdekesség, hogy Taiwanon jelenleg divatos a 的 [ê] helyett a hiragana の　szótagjel használata.

参考文献

國立中山大學中国文学系碩士論文《訂正臺灣十五音字母詳解》音系研究
研究生：陳君慧

台湾総督府民政部総務局学務課　1902年『仮名遣法』

臺灣総督府編　㍼6－7年『臺日大辭典』
http://jdlib.ntl.gov.tw/cgi-bin/browse.cgi?bookid=bjn00172v01

Alvin Lin: Writing Taiwanese: The Development of Modern Written Taiwanese.Sino-Platonic Papers, Number 89, 1999.


林美秀著『日本統治時代における台湾語仮名表記の変化過程ー「オ」「ヲ」表記の分析を通してー』 岡山大学大学院社会文化科学研究科紀要第25号

笹原宏之著　2006年『日本の漢字』岩波新書

『詳説日本史』山川出版社