A Japán szigetsor nyelvi sokszínűsége 日本語のために

  Ikezava Nacuki 池澤夏樹 (1945～) költő, író, műfordító 2014-ben indította útjára harminc kötetes japán irodalmi antológiáját (池澤夏樹＝個人編集　日本文学全集), amelynek harmincadik kötete tavaly  augusztusban került kiadásra (a kötetek nem sorrendben jelennek meg, a könyvsorozat kiadása a jövő évben is folytatódik).

  Ez a harmincadik kötet azonban rendhagyó, mivel leginkább különböző korokban - különböző nyelveken íródott szövegekből mutat be néhány oldalt, ezzel is demonstrálva a Japán szigetsor nyelvi és kultúrális sokszínűségét. A kötet tíz fejezetből áll, melyek címei a következők (zárójelben az eredeti címek):

Bevezetés (はじめに) 

1. Az ókori szövegek nyelvezete (古代の文体)

2. Klasszikus kínai versek és szövegek (漢詩と漢文)

3. A buddhista iratok nyelvezete (仏教の文体)

4. A keresztény szövegek nyelvezete (キリスト教の文体)

5. Rjúkjúi nyelvek (琉球語)

6. Ajnu nyelv(ek)  (アイヌ語)

7. Fonológia és írásmód (音韻と表記)

8. A modern japán nyelv szókincse és az írott nyelv stílusai (現代語の語彙と文体)

9. A politika nyelvezete (政治の言葉)

10. A japán nyelv természete (日本語の性格)

   Az egyes fejezetek előtt előszó található, ám ez nem feltétlenül filológiai igényességgel íródott, így túl sokat nem érdemes várni tőle.

Az ókort egy norito 祝詞, a 六月晦大祓 képviseli, illetve helyett kapott még Óno Szuszumu 大野晋 klasszikus szótárának（古典基礎語辞典） néhány oldala is. Óno bácsi a japán nyelv dravida eredetéről híres-hírhedt, és a fenti szótárában is az egyes szócikkek végén igyekezett feltüntetni a dravida megfelelőket is. Hogy a dolog mennyire megalapozott, nem tudom, mivel nem értek hozzá, mindenesetre a Kiotó Egyetem 2015-ben megjelent 日本語の起源と古代日本語 c. tanulmánykötetét tudom ajánlani az érdeklődőknek. (anno Óno Szuszumuval kapcsolatban plagizálás vádja is felmerült, erről a 季刊邪馬台国 magazin 1980-as évek első felében megjelent számai igen tanulságosak).

   A klasszikus kínai nyelv szerepe a latinhoz hasonló, így értelemszerűen Japánban is használták; jelenleg is az iskolai tananyag részét képezi. A kötetbe sajnos csak a versek kerültek az eredeti formájukban, a 日本外史 részlete csak japános olvasatban (読み下し文) szerepel.

   A negyedik fejezet különösen érdekes, mert Máté evangéliumának (26. fejezet) különböző fordításait hasonlíthatjuk össze. Ennek magyar vonatkozása is van, mert Bettelheim Bernát (伯徳令) fordítása (馬太伝福音書) is e válogatásba került. Fontos még megemlíteni a keszen nyelvi ケセン語 fordítást is, melyet ÉK-Japánban beszélnek, és a hagyományos besorolás szerint nyelvjárásnak tekintendő. A fordító Jamaura Harucugu 山浦玄嗣 azonban nemcsak keresztény szövegeket keszenizált, de összeállította a keszen nyelv szótárát és nyelvtanát is;, a sajátos hangok  rögzítésére új írásmódot is alkotott.

   A hatodik fejezetben a szahalini ajnu nyelv is képviselteti magát Jamabe Jaszunoszukénak 山辺安之助 köszönhetően, aki a japán déli sarki expedíción kutyaszánhajtóként vett részt a meidzsi kor végén.

Sajnálatos módon, az ajnu nyelv és kultúra - sőt, magunknak az ajnuk-  létezését japán hazaffyas-nemzethy körökben máig divatos letagadni....

   A nyolcadik fejezetben a Hamlet fordításait (3.felvonás 1. szín) vethetjük össze, de emellett megnézhetjük, hogy a 恋・愛・心・魂・国・世・世の中・世間・自由　szavakat az egyes modern szótárak hogyan magyarázzák.

   A hetedik és az utolsó fejezetben a japán nyelvvel kapcsolatos írásokat, szemelvényeket olvashatunk, pl いろはうた（小松英雄）, 意味とひびき―日本語の表現力について（永川玲三） stb.

   Összességében izgalmas könyvet sikerült Ikezavának összeállítani, és bár a kötet a nagyközönségnek készült, mégis kezdő lökést, ötletet adhat egy japán nyelvészeti / irodalmi cikk megírásához.

池澤　夏樹 編（2016）『日本語のために』河出書房

532 oldal

ISBN：978-4-309-72900-8

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』　86巻12号（通巻1000号）

○『河海抄』の注の終焉　（吉森佳奈子）

○源頼光の妖怪退治絵巻における漢文学の受容の一側面――『史記』の受容をめぐって （白渓）

○「はなし」としての『諸道聴耳世間狙』　（野澤真樹）

『國語と國文學』 2017年12月号 94-12　通巻1129号（第94巻第12号）

○『常陸國風土記』における「俗」字と割注について（廣岡義隆）

○『狭衣物語』異本系本文の世界――飛鳥井君物語を中心に――（今井久代）

○市場通笑伝記小考――俳諧師橘雫・黄表紙作者通笑・表具師小倉屋――（神谷勝広）

○菊池寛「俊寛」論――俊寛の〈転生〉から見えてくるもの――（金宙賢）

○書評・高桑枝実子著『万葉挽歌の表現　挽歌とは何か』（村田右富実）

○書評・浅尾広良著『源氏物語の皇統と論理』（袴田光康）

◇新刊書情報

◇第九十四巻総目次

『日本語学』 2017年12月号　通巻474号　（第36巻13号）　

◆食のことば

○源俊頼『散木奇歌集』の食材・食品の歌　（久保田淳）

○粥と強飯――平安時代仮名文学における飲食表現――　（室城秀之）

　

○近代文学にあらわれた「食」のことば　――<素材>・<表現>の発見――

　（大本泉）

○食の方言　（久野眞）

○食の国字――究極の「和食」の食材を探る一つの試み――　（菅本大二）

　

○日本人の食感表現――食感の分析のための用語整理から見えてきたもの――　（早川文代）

　

○【コラム】

小食の人も完食する　（関根健一）

食レポ表現の苦悩　（柴田実）

kawaii♥食のことわざ　（村山尚子）

【連載】

［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［漢字を追いかける］笹原宏之

［日本語学から眺める教室内コミュニケーション］森篤嗣

［日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート］三浦多佳史

［百人一首を味わう］家永香織・渡邊令恵

国語学系雑誌 最新号 Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』86巻11号（通巻999号）

○島田忠臣の不遇と「大隠」 （廖栄発）

○甘露寺親長の歌会　――室町和歌史一面　（高柳祐子）

○山東京伝の考証と菅原洞斎――『画師姓名冠字類鈔』に見る考証趣味のネットワーク――（有澤知世）

『國語と國文學』 2017年11月特集号　通巻1128号（第94巻第11号）

特集☆近世文人の文学

○尾張文人と朝鮮通信使（高橋博巳）

○蕪村の俳諧――「自己ノ胸中いかんと顧るの外他の法なし」――（深沢了子）

○性霊派の詩人と『聯珠詩格』――『晩晴吟社詩』を起点として――（小財陽平）

○庭鐘読本の男と女――白話小説との比較を通して――（丸井貴史）

○仮作軍記と『本朝水滸伝』（紅林健志）

○『雅仏小夜嵐』も上田秋成作ならん（徳田武）

○『春雨物語』の書写と出版（長島弘明）

○大谷木醇堂　三代目風来山人門人（福田安典）

○『日本外史』の歴史哲学――「勢」と「機」をめぐって――（揖斐高）

◇新刊書情報

◇国語と国文学　総目次

『日本語学』 2017年11月特大号　通巻473号　（第36巻12号）　

★日本語１５０年史

○日本語150年──明治から平成まで──　（田中牧郎）

【Ⅰ　明治時代〔1868－1912〕】

○「翻訳」というアイデンティティ　（大岡玲）

○明治期における語彙の更新　（湯浅茂雄）

○言文一致体　（揚妻祐樹）

○東京語から標準語へ　（田中章夫）

○「教育的基礎」の探求過程　（甲斐雄一郎）

○国語国字問題の議論　（山東功）

○「ありえたもう一つの道」から明治以来の送り仮名法の性格を考える　（屋名池誠）

【Ⅱ　大正時代・昭和時代（戦前・戦中）〔1912－1945〕】

○マスメディアに見る語彙の広がり──雑誌コーパスの外来語調査──　（田中牧郎）

○大衆文化と日本語　（米川明彦）

○植民地支配と日本語　（安田敏朗）

○戦時下の日本語　（桜井隆）

【Ⅲ　昭和時代（戦後）・平成時代〔1945－2017〕】

○国字政策と「書く」こと　（佐竹秀雄）

○戦後、ことばの性差はどう変化したか　（遠藤織枝）

○方言の変容と復権　（友定賢治）

○技術革新と日本語　（荻野綱男）

○日本語のグローバル化──インバウンド・アウトバウンドのその先ヘ──（西原鈴子）

【連載】

［ことばの散歩道］ 井上史雄

［ことばのことばかり］ はんざわかんいち

［漢字を追いかける］笹原宏之

［日本語学から眺める教室内コミュニケーション］森篤嗣

［百人一首を味わう］河田久章・小池昌代　

『文学・語学』　第２２０号　　２０１７年9月16日

○  宮崎夢柳『芒の一と叢』における女性表象（倉田容子）

○  多変量解析から見る万葉短歌の一般性と特殊性―巻を単位として―（村田右富実・川野秀一）

⁂  「平成27年　国語国文学界の動向」

〈上代文学小特集〉上代における「神」の定位

○『万葉集』の神をめぐって（真下　厚）

○古風土記に見る「山の神」の位相（大館真晴）

○好去好来歌の神―長歌を中心に―（小田芳寿）