2017年11月21日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai



『國語國文』8611号(通巻999号)


○島田忠臣の不遇と「大隠」 (廖栄発)

○甘露寺親長の歌会 ――室町和歌史一面 (高柳祐子)

○山東京伝の考証と菅原洞斎――『画師姓名冠字類鈔』に見る考証趣味のネットワーク――(有澤知世)


『國語と國文學』 201711月特集号 通巻1128号(第94巻第11号)

特集☆近世文人の文学

○尾張文人と朝鮮通信使(高橋博巳)

○蕪村の俳諧――「自己ノ胸中いかんと顧るの外他の法なし」――(深沢了子)

○性霊派の詩人と『聯珠詩格』――『晩晴吟社詩』を起点として――(小財陽平)

○庭鐘読本の男と女――白話小説との比較を通して――(丸井貴史)

○仮作軍記と『本朝水滸伝』(紅林健志)

○『雅仏小夜嵐』も上田秋成作ならん(徳田武)

○『春雨物語』の書写と出版(長島弘明)

○大谷木醇堂 三代目風来山人門人(福田安典)

○『日本外史』の歴史哲学――「勢」と「機」をめぐって――(揖斐高)

◇新刊書情報

◇国語と国文学 総目次



『日本語学』 201711月特大号 通巻473号 (第3612号) 

★日本語150年史

○日本語150年──明治から平成まで── (田中牧郎)

【Ⅰ 明治時代〔18681912〕】

○「翻訳」というアイデンティティ (大岡玲)

○明治期における語彙の更新 (湯浅茂雄)

○言文一致体 (揚妻祐樹)

○東京語から標準語へ (田中章夫)

○「教育的基礎」の探求過程 (甲斐雄一郎)

○国語国字問題の議論 (山東功)

○「ありえたもう一つの道」から明治以来の送り仮名法の性格を考える (屋名池誠)

【Ⅱ 大正時代・昭和時代(戦前・戦中)〔19121945〕】

○マスメディアに見る語彙の広がり──雑誌コーパスの外来語調査── (田中牧郎)

○大衆文化と日本語 (米川明彦)

○植民地支配と日本語 (安田敏朗)

○戦時下の日本語 (桜井隆)


【Ⅲ 昭和時代(戦後)・平成時代〔19452017〕】

○国字政策と「書く」こと (佐竹秀雄)

○戦後、ことばの性差はどう変化したか (遠藤織枝)

○方言の変容と復権 (友定賢治)

○技術革新と日本語 (荻野綱男)

○日本語のグローバル化──インバウンド・アウトバウンドのその先ヘ──(西原鈴子)


【連載】

[ことばの散歩道] 井上史雄
[ことばのことばかり] はんざわかんいち
[漢字を追いかける]笹原宏之
[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣
[百人一首を味わう]河田久章・小池昌代 



『文学・語学』 第220号  2017年916


  宮崎夢柳『芒の一と叢』における女性表象(倉田容子)

  多変量解析から見る万葉短歌の一般性と特殊性―巻を単位として―(村田右富実・川野秀一)

  「平成27年 国語国文学界の動向」

〈上代文学小特集〉上代における「神」の定位

○『万葉集』の神をめぐって(真下 厚)

○古風土記に見る「山の神」の位相(大館真晴)

○好去好来歌の神―長歌を中心に―(小田芳寿)

2017年10月30日月曜日

Nyelvjárási kvíz

Ha újság, akkor alapvetően Csúnyicsi Simbun (中日新聞), ezért is lepődtem meg, amikor a kezembe került a Jomiuri Simbun (読売新聞)egyik augusztusi száma: nyelvjárási kvíz van itt, kérem szépen!
Valószínűleg nem nehéz kitalálni az egyes nyelvjárási szavak köznyelvi megfelelőjét, de érdekességképpen hozzáfűzném, hogy a Modern japán nyelvjárási szótár (現代日本語方言大辞典) alapján Aomoriban a fiatal anyák megszólítása* a magyar fülnek is ismerős "apa" :)
 Ami a よんでる szót illeti, a fenti szótárból kiderül, hogy Niigatában (新潟) és Ószuban (大洲) is használatos, előbbiben [jomɯ], utóbbiban [jomu] ejtéssel.





* apa: まだわかい母親の名称・呼称

2017年10月19日木曜日

Tanulók Évkönyve 1935-ből 兒童年鑑



   Gyerekkoromban, a ’80-as évek végén a szomszéd révén jutottam hozzá egy halom Fiúk Évkönyvéhez, amelyek hosszú ideig remek szórakozást, olvasgatást nyújtottak kezdve az elektromos gitártól a westernfilmek kulisszatitkain át az eszperantó nyelvig (A „Bonan Tagon”-ra máig emlékszek).
Ezért is lettem nagyon izgatott, amikor múlt hónapban egy ismerősömnél –ezúttal már Japánban– felfedeztem egy Tanulók Évkönyvét (『兒童年鑑』野ばら社), 1935-ből! (ezidőben Korea, Taiwan, valamint a Déli Szigetek-a mai Palau, Marshall-szigetek és Mikronézia egy része- már egy ideje japán gyarmat, és a japán bábállam, Mandzsukuó 満州国 is fennállásának második évét ünnepelhette).
Szóval a Fiúk Évkönyvéhez hasonló tartalomra számítottam, de ezzel szemben meglehetősen unalmas anyaggal találkoztam. Íme a tartalomjegyzék:

1.    A császári család (皇室・宮廷)
2.    Főbb uralkodói rendeletek (重要詔勅)
3.    Főbb törvénykönyvek (重要法典)
4.    Történelem (歴史)
5.    Politika (政治)
6.    Japán földrajza (日本地理)
7.    A világ földrajza (世界地理)
8.    Honvédelem, hadsereg (国防・軍事)
9.    Általános ismeretek (学習常識)
10.   Sóva-kori ki-kicsoda (昭和人名辞典)

Első látásra a történelemmel foglalkozó fejezet érdekesnek tűnt,  de leginkább a császár és más nemesi famíliák családfáját, a fontosabb dzsindzsák és buddhista templomok miegymás listáját tartalmazza...csupa olyan téma, ami egy általános iskolást nem nagyon izgat fel (ez olyan, mintha a mai magyar gyerekeknek szóló könyv tele lenne a Gyurbán család történetével, kisvasútak és stadionok adataival).
A kilencedik fejezet gyerekszemmel már-már használható lenne (latin betűk, a kandzsi gyökeinek elnevezése, közmondások, zászlójelzések stb), ha pl nem kerültek volna bele az export-import adatok vagy Mandzsukuó közigazgatási régiói.
Az egyetlen olyan rész, amelyet egy gyerek talán érdeklődve nézegetne, azok a színes mellékletek, amely térképeket, zászlókat, rangjelzéseket, a dzsindzsák pecséteit ábrázolja-persze ide is sikerült statisztikákat betuszkolni.
A fentiek alapán a korabeli gyerekeknek meglehetősen sivár évkönyvet szántak, de ez sok mindent elárul a korabeli japán gondolkodásról, hogy mit tartottak fontosnak egy gyerekkönyvben.
Ami még érdekes lehet, hogy az évszámot többféleképpen is feltüntették:
  Sóva(昭和) 10. éve
  Dzsimmu császár(神武天皇) 2595. éve
  A nyugati időszámítás 1935. éve
  Kínai Köztársaság(中華民国) 24. éve
  Kangde(康徳) 2. éve (Mandzsukuó).


Dzsimmut tartják az első császárnak, a Palotaügyi Minisztérium családfáján is ő szerepel elsőként, de tudomásom szerint létezése egyelőre nem bizonyított. Mindenesetre jó alapot nyújt a „Világ legrégibb dinasztiája” hangoztatásához. Ha hinni lehet Amino Josihikonak (網野善彦)*, akkor már ez a családfa is meglehetősen képlékeny dolog, mivel az aktuális politikai széljárásnak megfelelően kerültek bele vagy ki a korábbi császárok. Ez a játék 1926-ig tartott, azóta stabilnak mondható a lista.
Persze Dzsimmu trónra lépésének időpontja is a későbbi korok agyszüleménye, és nemzeti ünneppé a meidzsi-kormány tette 1872-ben (XI. 15.). Elsőre január huszonkilencedike volt a jeles nap, de ezt később február tízenegyedikére változtatták**. (Ha jól emlékszem, a Kodzsikit angolra fordító Chamberlain is nonszensznek tartotta a dolgot). Jelenleg Államalapítás ünnepe néven fut.
 A végére jöjjön néhány kép:

A világ népei

Mandzsukuó térképe

Dzsindzsa-pecsétek

Zászlójelek

Japánok a nagyvilágban

Japán katonai támaszpontok

A latin betűk világa



*網野善彦(2013)『「日本」とは何か』講談社学術文庫, pp. 9698.
**『新装版明治世相編年辞典』東京堂出版、1995.

2017年10月17日火曜日

国語学系雑誌 最新号  Japán nyelvvel / irodalommal foglalkozó folyóiratok új számai

『國語國文』 8610号(通巻998号)




 ○古今和歌集の「誹諧」と「俳諧」 (山本登朗)



○流布本『保元物語』『平治物語』の人物造型――為義・義朝像の拡大を通して―― (滝澤みか)



○芭蕉の「初雪」 (深沢眞二)







『國語と國文學』 201710月号 94-10





通巻1127号(第94巻第10号)





○『詞通路』の「自他」と現代日本語の「ヴォイス」(早津恵美子)





○古事記の歌と中国詩文――鯨・隼・花蓮――(石田千尋)





○『慕帰絵』の和歌――慈円詠との出会い――(石井悠加)





○『英文学形式論』講義にみる漱石の文学理論構想  ――「未成市街の廃墟」から消された一区画――(服部徹也)





◇書評・佐々木孝浩著『日本古典書誌学論』(高田信敬)



◇新刊書情報









『日本語学』 201710月号 通巻472号 (第3611号) 





◆「同じことば」の言語学





〇日本語ラップの韻分析再考二〇一七 ──言語分析を通して韻を考える── 川原繁人





〇同義語の存在価値 山田進





〇辞書の語釈の循環をどう断つか 飯間浩明





〇沖縄古語の語源を大和古語から考える 間宮厚司





〇コーパス作成現場における同語異語判別 鴻野知暁





〇日中同形語から見えること──似ているようで似ていない同形語の習得の難しさ── 小森和子



 【連載】





[ことばの散歩道] 井上史雄



[ことばのことばかり] はんざわかんいち



[漢字を追いかける]笹原宏之



[日本語学から眺める教室内コミュニケーション]森篤嗣



[日本語教師がみる世界の日本語リアルレポート]山口敏幸



[百人一首を味わう]板野博行・田口貴